Történetek valóságról és képzeletről

Kergetni egy álmot

Aznap táncolni készültem. Gyönyörű tavaszi nap volt, olyan, amikor még az olvadó hó hűvöse keveredik a föld illatával és a szél valahonnan messziről az új kezdet ígéretét hozza. Sáros az utcánk, de a ragyogó napsütésben még ez is megbocsájtható, még akkor is, ha koszos lesz a bakancsom, mire megérkezek. A teremben már halkan szól a… Tovább »

Újra

          Indulok. És ahogy az ajtón kilépek már látom kihúnyni az utolsó csillagot, hajnalodik. Csikorog a talpam alatt a hó, és egy pillanatra eszembe jut, hogy inkább aludnék még egy kicsit. De egyre éberebb vagyok, és tudom, hosszú még az út, a végén Ő vár, talán. Biztos. Tömeg, tolakodás, cigifüst a vonaton, de most nem… Tovább »

Nem a ruha…

   A pici üzletben szombat esti csúcsforgalom. Előttem hárman várnak a pénztárnál, utánam egy csapat fiatal fiú drága italokkal vár kissé türelmetlenül a sorára. A szép arcú molett eladólány olyan nyugodt, hogy egy buddhista szerzetes is megirigyelhetné: rezzenéstelen arccal, puha mozdulatokkal üti be a gépbe az összegeket, számol, visszaadja az aprót, mosolyog. Már csak egyvalaki… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!